Korosztályok gálája a földeáki színpadon

Oláh Nóra – Makó
Földeákon már tizennyolc éve folyik művészetoktatás: a makói Magán Zeneiskola és a település példaértékű együttműködésének köszönhetően generációk nőttek, nőhetnek fel úgy, hogy kipróbálhatják rátermettségüket a zene, a néptánc vagy a képzőművészet terén és kitartó munkával akár egészen magas színvonalat is elérhetnek a választott művészeti ágban.
A művészeti iskola pedagógusait segítő, baráti légkör fogadta a Návay Lajos Általános Iskolában, a helyi óvodában és a művelődési házban – ehhez társult még a diákok fogékonysága, no meg a szülői „hátország” – így hosszú távon valóban látványos eredmény születhetett, ezt számtalan helybeli és távolabbi rendezvény is bizonyította az elmúlt esztendők során.
Furulyatrió Pataki Andrea tanárnővel
Ennek az egymás felé nyitott, egymást támogató kapcsolatnak a fontosságáról és hasznosságáról, valamint a művészet szellemet-lelket építő lényegéről beszélt a gálát bevezető köszöntőjében Csikota József, a Magán Zeneiskola igazgatója és Vass Imre, Földeák polgármestere.
Az évről-évre megrendezett művészeti bemutató akár egy folytatásos történet is lehetne. Pontosan nyomon követhető ugyanis, hogy a hangszeres vagy rajzoló növendékek, néptáncos csoportok mennyit fejlődtek az elmúlt esztendő során, illetve a művészeti tevékenységbe újonnan bekapcsolódó diákok hogyan állnak helyt a közönség előtt – hogy később majd ők is gyakorlott előadókká, alkotókká érjenek.
Minden művészeti ágban fellelhető az úgynevezett „felmenő rendszer”. Láthattuk, ahogy az óvodás néptáncosok – bár önfeledt játékra is készek – még keresik a helyüket a színpadon. Majd az alsó, és később a felső tagozatos kortól egyre biztosabban mozognak, énekelnek, és egyre bonyolultabb koreográfiákat képesek elsajátítani. A középiskolások, egyetemisták pedig már a rutin biztonságával élvezik a szereplést. A közös tánc örömét a gyerekek szülei is „elirigyelték”, így jött létre a legérettebb csoport, a „Visszér” néptáncegyüttes, akik igazi baráti közösséget alkotnak. A művészeti gálán minden csoport bemutathatta tudását, tanáruk, Csókási Csaba vezetésével. A talpalávalót három tagú zenekar szolgáltatta: Patyi Zoltán hegedűn, Rácz Gyula brácsán és Friedrich Endre bőgőn.
A már említett fejlődési folyamat a zenét tanuló növendékek szereplésén is látszott. Míg a pályájuk kezdetén járók még rövidebb darabokkal léptek fel, addig a nagyobbak, többéves gyakorlással, tapasztalattal a hátuk mögött koncertminőségű fuvola- és klarinétprodukciókkal kápráztatták el a közönséget. Felkészítőik: Csikotáné Erdei Eleonóra, Erdei András, Pataki Andrea és Gyenge Gyula, zongorán Horváth Andrea kísért.
Klarinétjáték a színpadon.
A komolyzene mellett a gyerekek számára könnyűzene tanulására is van lehetőség. Rakonczás Pál vezetésével gitáron, szintetizátoron és dobfelszerelésen játszhatnak közismert számokat; a több esztendős közös „örömzenélésnek” köszönhetően a zenekar produkciója az idén is jogos elismerést aratott.
A festészetet és a grafikát művelő diákok kiállításán az általános iskolások alkotásai mellett egy régi diák anyaga is látható. A pályára készülő (képi ábrázolás szakon tanuló) Kürtösi Tamás munkái ugyanazt reprezentálják, mint a színpadon látott-hallott érettebb növendékek: a tehetség és a szorgalom együtt csodákra képes…
További képeink Fotók: Búzásné Vizi Judit: