Hungarikum az akácfa és az akácméz

A bizottság Szarvason ülésezett, Tessedik Sámuel lelkész, a felvilágosodás korának pedagógusa, gazdasági szakíró szülővárosában, aki sokat tett az akác meghonosításáért Magyarországon.

A vidékfejlesztési miniszter, a Hungarikum Bizottság elnöke elmondta: az akác és az akácméz hungarikummá nyilvánításában a bizottság pénteken egyhangú döntést hozott, valamennyien támogatták, hogy bekerüljön az egyedüli értékek közé, amit az utókornak is meg kell őriznie generációkon át.

A magyar akác az alföldi és a vidéki táj elengedhetetlen része, kiváló magyar fa, a világon egyetlen ország sem ért el Magyarországhoz hasonló eredményeket az akácgazdálkodásban – érvelt a bizottság döntése mellett a miniszter. Hozzátette: az akácméz pedig kiváló és egyedülállóan népszerű terméke a hazai méhészetnek.

Fazekas Sándor tájékoztatott arról is, hogy a bizottság hungarikummá nyilvánította a Zsolnay Kulturális Negyedet, a Herz téliszalámit, az Ilcsi szépítő füveket, a makói hagymát, a klasszikus magyar nótát. A Magyar Értéktár a Teodora Kékkúti és a Kereki ásványvizekkel, a kizárólag itthon működő magyar védőnői szolgálattal, a vizsolyi bibliával és a református templommal, valamint nemzeti fegyverünkkel, a honfoglalás kori nyíllal bővült a bizottság döntésének köszönhetően.

Fazekas Sándor szólt arról, hogy a nemzeti értékeket és a hungarikumokat népszerűsítő kommunikációs kampányt tartanak május 15-től június 15-ig. Ennek keretében bemutatják a Hungarikum Bizottság tevékenységét, a hungarikumok legszélesebb körét. A cél, hogy felhívják az emberek figyelmet a nemzeti értékekre, valamint arra, hogy közkincseinket kötelességünk óvni és továbbadni a fiataloknak – hangsúlyozta a miniszter.

MH-MTI