Jótékonysági koncert a makói zenésznövendékekért

Oláh Nóra – Makó

Húsvét közeledtével – csakúgy, mint karácsonyra készülődve – nemcsak a környezetünket igyekszünk feldíszíteni, hanem gondolkodásunknak, világnézetünknek megfelelően a mentális életünket is próbáljuk az ünnepre hangolni. Legtöbben keressük a „jobbá válás” lehetőségeit, talán ezért is kap ilyenkor nagyobb hangsúlyt a jótékonykodás. Még könnyebben vállalható ez, ha a szándékhoz kellemes művészi élmény is társul,

A gyulai, hódmezővásárhelyi, orosházi és makói tagokból álló énekkar repertoárjának központi gondolata a Feltámadás örömüzenete volt; s ez az átélt öröm valóban ott izzott a tiszta énekhangok mögött. Előadásukban felcsendült többek között a Dvorak IX. (Új világ) szimfóniájának 2. tételére írt „Égi szent béke, jöjj”, valamint Mozart Ave Verum Corpusa, magyar szövegű változatban.

A fúvószenekar előadásában elsőként egy kortárs szerző programzenéje, Steven Reineke: A sárkány hegye hangzott el, a hangszerek nyelvére lefordítva a jó és a (vélt) rossz küzdelmét, majd a megbékélés harmóniáját. Ezt követően Jacob de Haan két művét játszották, amelyekben a szeretet örök témája szólalt meg.

A koncert vége előtt, a zene folyamatát megtörve, ám annál fontosabb momentumként érkezett el a jótékonyság gesztusa. A helyszínen összegyűjtött felajánlásokat, valamint Buzás Péter polgármester anyagi támogatását Kovács László, a makói adventista gyülekezet lelkésze nyújtotta át Csikota Józsefnek, a Magán Zeneiskola igazgatójának, aki következő, mottónak is beillő gondolattal köszönte meg az adományokat: „A zene katarzis élményétől az emberek jobbá válnak”.