Gábor a derékszögű kanyart is nyolcvannal veszi

Bojtor Boglárka – Makó

– Az autókért már kiskorom óta rajongok, ezek közül is a Lada a kedvencem, később utcai kocsinak is ilyet szeretnék – mesélte Gábor, de elárulta, egy Mitsubishit is elfogadna. – Ezeknek az autóknak feelingje van, olcsó hozzá minden alkatrész, valamint élmény őket vezetni – folytatta.
Gábor immár a Makói Extrém Sport Egyesület tagja, amely baráti körében alakult egy éve, és már 30-40 tagja van. Korosztályára a sokrétűség jellemző,  az egész fiataloktól a negyven éven felüliekig képviseltetik magukat az amatőr sportolók, köztük bicajosok, gördeszkások, a roncsderbin, és az autócrosson versenyzők. A Ladás csapat nagyon összetartó, előfordult, hogy csütörtökön kezdtek el egy kocsit csinálni a vasárnapi versenyre, és start reggel fújták le a külsejét. Jelmondatuk: „Egy nap 24 órából áll, és az éjszaka is ott van.” Náluk mindenki mindenkinek a szerelője.

Gábor egy Renault előtt. A Lada mellett azonban egy Mitsubishi az, amit elfogadna.

– Fontosnak tartom kiemelni, hogy az autócrosson, melybe ettől az évtől a Ladacross is beolvadt, az ütközés nem megengedett, szemben a roncsderbivel, hiszen ott kívül is „be vannak csövezve” az autók – tette hozzá a fiatal versenyzők.
Az egyesület vezetőjétől Mihály Norberttől Gábor évek alatt megtanulta, hogyan és hol kell az autót megerősíteni. Néhány versenyző szerelőt fogad és jól megfizeti, úgymond bajnok autót csináltat. A makóiak velük szemben nem a helyezésre hajtanak, csak az élményre, és hogy kiéljék vágyaikat. Gábor Ladája 21011-es, ami gyárilag 1300 cm3 –es, de feltuningolva ez százzal több lett. És a váltója is más. Külsejét ő maga festette,  zöld és fekete színűre. Az átalakítás a szigorú versenyszabályoknak megfelelően történt. Ez az ötödik Zsigulija, a többi nem bírta tovább a gyűrődést.

Gábor és jelenlegi kocsija. Eddig négy Lada pusztult ki alóla.

– A versenypályán vezetek, amióta elérem a lábammal a kuplungot, a jogosítványomat tizenhét évesen és egy naposan szereztem meg – mondta. – Nem a végsebesség elérése a célom, hanem a technikás vezetés továbbfejlesztése, hogy akár derékszögű kanyarban is nyolcvannal menjek – tette hozzá. Gábor a tavalyi délkelet-magyarországi régió bajnokságon második helyezést ért el. Jövőbeli elképzelései szerint a szakmában helyezkedik majd el, most gyakorlaton van. Álmai között szerepel, hogy autóalkatrész boltot nyisson Makón, ezt még az idén meg is akarja valósítani.

Ez még nem a derékszögű kanyar 80-nal…

Öt éve kezdett el autóival versenyezni, többnyire a környéken. Főként Apátfalván, és Zomboron, de volt már Pusztaottlakán is, ami körülbelül hetven kilométerre van Makótól. E mellett búvárkodni is megtanult Tótkomlóson és tavaly már az Adriai-tengerben gyakorolhatta az új hobbiját.