90 százalékkal kevesebb gáz fogyott Pitvaroson

Az óvodában és a községházán működő kazánok nem gázzal, hanem gallyakkal, nyesedékkel, szalmával és kukoricaszárral működött ezen a télen, miután a tervezett helyi biobrikettgyártó berendezés vásárlását anyagi okok miatt el kellett halasztaniuk. A zöldhulladékkal azonban nincs gondjuk, azokat képesek saját bálázóval bálázni, majd azzal „etetni” a kazánokat.
Mint azt Radó Tibor polgármestertől megtudtuk vannak helybéliek, akik szalmabálát is ajánlottak fel az önkormányzatnak fel, de a községnek van legelője és szántóföldje is. A közmunkások az önkormányzat erdei mellett magánszemélyek erdeit is művelik, s vastagabb nyesedéket szociális támogatásként osztják szét a rászorulók között,, a gallyakat az önkormányzat kazánjában válik fűtőanyaggá.
A község hatósági engedéllyel erdőgazdálkodásba fogott. A saját területein, és ott, ahol erre lehetőséget kapott energianövényként gyorsan növő kínai császárfát is ültetett.
– Azt is jelentős eredményként könyveljük el, hogy 9 hónap alatt 27 ezer 500 kWh áramot termeltek a napelemeink, így ennyivel csökkent közintézményeink áramszámlája – tette hozzá Pitvaros polgármestere.
A Belügyminisztérium egyébként a térségben lévő települések közül két éve a pitvarosi mellett a nagyéri és a csanádalberti kazánpályázatot is támogatta, összesen 12 millió 500 ezer forinttal.
MH