Lázár János fejlesztéspárti politikát ígér a makói térségnek
Korom András – Makó
– Ilyen idős korában az embernek ha levágják az egyik kezét, az másnapra kinő – fogalmazta meg több választókerületi fórumon, de azt is többször kijelentette, ha megválasztják, akkor megköszöni a megelőlegezett bizalmat és megpróbálja megszolgálni, ha nem választják meg, akkor gratulál a győztesnek, és megmarad a barátság a makóiakkal. Ennyire bizonytalannak látja a megnövekedett választókerületben a helyzetét? – kérdeztem Lázár Jánostól, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltjétől.
– Bár egyre többet találkozunk, a makóiak talán kevéssé ismernek, ezért nyilvánvaló, hogy időre van szükségük ahhoz, hogy megismerjenek, elfogadjanak, esetleg megszeressenek. Így volt ez Vásárhelyen is, és így természetes. Azt szerettem volna a figyelmükbe ajánlani, hogy kétféle képviselő van. Az egyik célnak tekinti a parlamentet, elsősorban karrier, boldogulás, egzisztencia szempontjából, a másik pedig eszköznek arra, hogy a választóktól kapott felhatalmazás alapján elveket, ideákat és konkrét programokat valósítson meg. Én ez utóbbiak közé tartozom. Nem a karrier, és nem a megélhetés vagy az ambíció korlátlan vágya vezérel abban, hogy képviselő legyek. Tizenkét éve vagyok parlamenti képviselő, háromszor választottak meg polgármesternek is. Azért akarok országgyűlési képviselő lenni, hogy az itt élők életét jobbá tegyem.
– Ezt úgy fogalmazta meg, hogy kijáró képviselő szeretne lenni. Ez mit jelent?
– Azt, hogy a parlamenti munkában az egyéni képviselőséget tartom a legfontosabbnak. Bárhová mentem, akár Ambrózfalvára, akár Apátfalvára, akár Makóra, a lakossági fórumokon kiderült, az emberek azt várják el egy parlamenti képviselőtől, hogy a problémák megoldásában segítsen, teremtsen nekik lehetőséget, javítsa az életkörülményeiket, azaz kifejezetten egy kijáró, segítő képviselőt keresnek. Az emberek nem politikai, ideológiai csatákba bocsátkoznak, hanem a saját személyes boldogulásuk és életük foglalkoztatja őket. Javításra szoruló társadalmi viszonyok vannak Makón és térségében, olyan közösségek, amelyek az elmúlt húsz évben sokat veszítettek, és szeretnének végre lehetőséghez jutni, szeretnének munkát, megbecsülést, boldogulást. Ehhez keresnek olyan partnert, aki segíti őket, és én ebben szeretnék a szövetségesük lenni.
Lázár János kijáró képviselőként szeretne segíteni a makói térségben élőknek.
– Többször is úgy fogalmazott, a kormány eddig csak félmunkát végzett. Mi maradt hátra?
– Bár négy év nagyon-nagy idő, és kevesen foglalkoznak azzal 2010-ben mi volt, de azok, akik mégis veszik a fáradságot, hogy a dolgok mélyére nézzenek, pártállástól függetlenül mondják: a rendszerváltás rendszere, az 1990 utáni időszak lényegében csődbe jutott 2010-re. Társadalmi, szociális és gazdasági értelemben egyaránt. Az egészségügyi, közoktatási, közlekedési, közbiztonsági, gazdasági, társadalompolitikai, felelősségi rendszer lényegében működésképtelenné vált, mert az ország elveszítette versenyképességét. 1990 és 2010 között lehet, hogy a politikai rendszerváltás megtörtént, és a szabadság beköszöntött, de a gazdasági és társadalmi rendszerváltás valójában nem zajlott le. A második rendszerváltás kereteit alakítottuk ki most például a kórházak és az oktatás állami kézbe vételével, de annak tartalommal való megtöltése még hátramaradt.
– Számos makói fórumon, illetve a környező kistelepüléseken is találkozott már a választókkal. Mit szűrt le mindezekből?
– Ez a választókerület szociológiai értelemben több részből áll. A megyei jogú városnak más problémái vannak, mint egy 500 fős településnek. Makó, Kiszombor, Földeák, Apátfalva egy más települési struktúra, és a Makó és Mezőhegyes közötti kistelepülések is más csoportba tartoznak munkalehetőség, boldogulás szempontjából. A keleti határ melletti falvak a legelmaradottabbak, ezek vannak a legnehezebb helyzetben. Nyilvánvaló, hogy nem a pártpolitikai megfontolások a döntőek egy képviselő megítélésénél, hanem az, hogy komolyan veszi-e, segíti-e az itt élőket a munkájával? Nagyon sok embernek és nagyon sokat kell segíteni.
– Öt ponttal már elő is állt, de még ötöt ígért. Mi alapján rangsorolta a teendőket?
– Vannak folyamatban lévő ügyek. Magyar jellegzetesség, hogy elköltünk 55 milliárd forintot az M43-as építésével, ami a térség szempontjából nagyon fontos, de azt nem tudjuk, hogy a határon hogy fog átvinni ez az út. Most ezt próbáljuk rendbe tenni a 4 milliárdba kerülő nagylaki elkerülő úttal és azzal, hogy Kiszombor felől Makó kap egy 5 milliárdos elkerülő utat. Ezzel a 60-63 milliárd forinttal teljesen rendbe tesszük a környék közlekedését. Ez azért nagyon fontos, mert egyrészt Makó és a világ közötti kapcsolatot jelenti, másrészt Makó kistérségi ellátó központ, ide járnak az emberek, hogy igénybe vegyék az állam által biztosított szolgáltatásokat, és hogy a pénzüket elköltsék. Nagyon fontos a megközelíthetőség megteremtése. Ezért akarunk Makó és Kiszombor között kerékpárutat építeni, és azt is szeretnénk, ha megújulna a Makótól észak-keletre eső közlekedési hálózat az autópálya építésével párhuzamosan. Ezzel egyébként a makói kórház is könnyebben elérhető lenne. Ugyanis nem az a kérdés, hogy ki tartja fenn a makói kórházat, hanem az, hogy a beteg hogyan jut el oda. Ez a betegek számára égetőbb kérdés, minthogy ki a makói kórház igazgatója. Az emberek számára az a fontosabb, mondjuk Ambrózfalván, hogyan jutnak el a kórházba, és ott milyen színvonalú ellátást kapnak, nem pedig azok a hatalmi csörték, amelyeket időnként különböző felek vívnak. Ráadásul gyakran értelmetlenül.
– Miben kellene lépni a mezőgazdaság területén, lévén hogy Makó térsége inkább agrár jellegű?
– A huszonnegyedik órában vagyunk, hiszen Észak-, Kelet-, és Dél-Magyarországon a kistelepülések, mezővárosok elveszítették megtartó képességüket, élhetőségüket. Nagyon sokan váltak reményvesztetté az itt élők közül. Bárki is kormányozza az országot a következő négy évben, alaposan fel kell mérnie, mi az oka az elvándorlásnak, és mire van szükség ahhoz, hogy például egy, az ország keleti határánál fekvő településen az emberek azt mondják: ide születtem, tanultam, visszajöttem, és itt akarok élni. Biztos, hogy a természeti erőforrásokat úgy kell megszervezni, felosztani, hogy a falu környékén lévő föld, erdő a falu közösségét szolgálja. Mindent, ami ma állami vagy közösségi tulajdonban van, vagy mindent, ami a természet által adott, azt az ott élő emberek megélhetéséhez kell erőforrásként felhasználni.
A képviselőjelölt szerint a természeti erőforrásoknak a falu közösségét kell szolgálniuk. Fotó: Szilágyi Gergely
– Mi a mostani választás igazi tétje?
– Nagyon fontos tétje, hogy lesz-e négy év után újabb négy év a nyugodt építkezés időszakára, azaz van-e nyolc év arra, hogy a keretek kialakítása után azokat tartalommal töltsük meg? Eltelt a rendszerváltás óta két évtized, lényegében az útkeresésekkel. Vitákkal, cselekvés helyett, magyarázkodással határozott lépések helyett. Mindeközben pedig a magyar családok elszegényedtek. Én a Gyurcsány-féle reformpróbálkozásokat is útkeresésnek tekintem. De soha korábban nem volt türelme sem kitartása a magyar társadalomnak ahhoz, hogy az egyik rendszerépítőnek ismét bizalmat adjon arra, hogy amit kialakított, azt meg is töltse tartalommal. Most az a tét, hogy a választók adnak-e felhatalmazást erre? Adnak-e négy olyan évet, amikor európai uniós forrásokkal megtámogatva, nagyon komoly lendületet vehet az ország jó és biztos alapokon. Nem becsülöm alá a kritikákat és észrevételeket, de a fontos mégiscsak az, hogy az itt élők boldoguljanak. Ezért nagy a tét. Kapunk-e most felhatalmazást, hogy amibe belevágtunk 2010-ben, együtt, közösen, azt be is fejezzük? Ha igen, az komoly bizalom, amit éppen úgy meg kell szolgálnunk, és személy szerint nekem is, többek között Makón, amint azt tettem Hódmezővásárhelyen is. Az a város az elmúlt 24 évben a polgári többség támogatásával egy fejlesztéspárti várost és választókerületet alakított ki, szervezett meg. Hiszem, hogy a makóiak többsége is ezt az utat kívánja járni. Egy fejlődés-, fejlesztéspárti, fölzárkóztató, segítő politikát, amelyet minden pillanatban képviselni tudok, és amely hosszú távon elnyerheti a választópolgárok bizalmát, és elnyerheti talán az egész ország megbecsülését – jelentette ki Lázár János.
