Sikeres volt a kiszombori művészeti gála

Oláh Nóra – Kiszombor

„Minden gyermek művész, csak az a kérdés, milyen módon érhetnénk el, hogy akkor is művész maradjon, amikor felnő?”, idézte Picassót köszöntőjében Rónainé Török Csilla, a rendezvény fő szervezője, majd hozzátette: a tehetséget ápolni, a képességeket fejleszteni kell.

Rónainé Török Csilla nyitotta meg a gálát.

Ez a dicséretes törekvés Kiszomboron olyannyira formát öltött, hogy a Dózsa György Általános Iskola partnerintézménye, a makói Magán Zeneiskola már működésének kezdetétől – éppen 20 esztendeje – jelen van ezen a településen is. Hasznos és értelmes elfoglaltságot, kibontakozási lehetőséget biztosít az általános iskola azon tanulói számára, akiket ambíciója többre sarkall, mint amennyit a kötelező ének és a rajz órák keretei nyújtani tudnak . A két intézmény szorosan együttműködik a gyerekek tanításában, a vezetők és a kollégák eredményes munkakapcsolatot ápolnak. A növendékek létszáma és a művészeti képzések kínálata folyamatosan bővül. (Ezek a szép és hasznos elfoglaltságok ráadásul nem érnek véget a tanévvel, hiszen a változatos tevékenységet kínáló, művészetekben is elmélyülést adó helyi nyári táborok – az évközi művészetoktatás szerves folytatásaként – ugyancsak egyre inkább hagyománnyá nemesülnek.)

A szinpadon a kórus.

A gálaműsorban is megfigyelhettük a műfaji sokoldalúságot: zongoristák, ütősök, gitárosok, fa- és rézfúvósok szóló és csoportos produkciói, valamint néptáncosok követték egymást a színpadon. A művészetoktatásban részesülő diákok mellett az általános iskola versmondói és énekkara is szerves részét képezték a színes programnak, csakúgy, mint a – nagyrészt felnőttekből álló – Kiszombori Hagyományőrző Citerazenekar.
Néha vidám és önfeledt, néha torokszorítóan megható és felemelő pillanatok vártak a nézőtéren ülő hozzátartozókra, iskolatársakra, pedagógus kollégákra, míg a szereplők lámpaláza is inkább volt örömteli és inspiráló, mint izzasztó vizsgadrukk.

A szülők és az iskolatársak drukkoltak a fellépőknek.

A művelődési ház aulájában ezalatt egy kiállítás kötötte le a betérők figyelmét. A paravánokon elsősorban a művészeti iskola két alkotócsoportjának legszebb grafikái és festményei kaptak helyet, de a rajzórák ígéretes darabjai közül is kikerült jó néhány, sőt a diákmunkákon túl több helybéli műkedvelő felnőtt is bemutatta műveit.

A gitárosok produkciója. Fotó: Ady Endre Művelődési Központ

„Minden gyermek művész…”, juthat eszünkbe a helyszínen – joggal – ismét a Picasso-idézet. És némelyikük talán tényleg azzá válik, az marad felnőttként is. De ha a többség az élete során bármilyen civil pályát választ, a „művész-lét” akkor is valahol már ott lakik és megnyilvánul bennük: egy finomabb lelkülettel, egy gazdagabb életszemlélettel – vagy éppen majdani büszke szülőként, amint gyermekei gálaprodukciójában gyönyörködik…