Szarvasraguval és nemzeti sütivel is ünnepelték már a makói szabadságot

1984.
Történelmünk jeles napjára az 1848-as polgári és demokratikus forradalom és szabadságharc kezdetét jelentő március idusára emlékeznek csütörtökön országszerte és megyénkben is. Ifjúmunkások és diákok, fiatalok és idősek tízezrei ünnepelnek… – írja a Csongrád megyei Hírlap az Ünnepségek, nagygyűlések című cikkében. „Tegnap délelőtt Makón a Lenin téri Kossuth-szobor előtt rendeztek ünnepséget. … részt vettek a városban tanuló ifjúság, a párt- és állami testületek, további a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. Ünnepi beszédet dr. Buzás Péter, a KISZ megyei bizottságának tagja mondott. Hangsúlyozta: a ma fiatalsága történelmi örököse 1848 ifjúságának. A mai fiataloknak sincs könnyű dolguk, hiszen hétköznapi munkájukkal, tudásuk legjavával, a közösség érdekében tett cselekedeteikkel kell bizonyítaniuk hazafiasságukat.” – olvasható a lapban, ahogy az is, hogy az ünnepi beszédet követően a párt- és állami testületek, tömegszervezetek továbbá a fegyveres erők képviselői helyezték a tisztelet és emlékezés koszorúit, virágait a Kossuth-szobor talapzatára.
Még Lenin térnek hívták…
A lap ebben a számban tudósít a Makó-Újvárosi népfrontmunkáról. Ebből kiderül, hogy a népfront figyelemmel kísérte a városrészben élő családok gondjait is, melynek köszönhetően öt család gondjain is tudtak segíteni. Lévai Sándor, az újvárosi körzeti alapszervezet titkára kijelentette: A jó népfrontmunka végzéséhez megvannak az adottságok, de növekedett a a bizottság szerepe és tekintélye s a körzetben élők jó segítői a pártmunkának. E lapszámból derül ki, hogy gondok vannak a Marosmenti ÁFÉSZ szegedi úti ABC-üzletének áruszállításával, ugyanis az épület mögötti Görög Szabadságharcosok tere nincs leburkolva, azaz esős időben szinte járhatatlan. Véget érni látszik a hosszas vita, hogy az aszfaltozás költségét az ÁFÉSZ vagy a városi tanács állja. Nem látja indokoltnak a makói Czuczor utcaiak igényét a Tisza Volán illetékese, aki szerint fölösleges erre külön helyijáratot közlekedtetni, mert számos távolsági busz közlekedik arra, a sofőröknek pedig kötelességük megállni, ha valaki a buszmegállóban álldogál.
A Görög Szabadságharcosok még talpig sárban, de közelegnek a felszabadító aszfaltozók.
Csanádpalotán készülődnek a nagy tavaszi munkacsúcsra – hozza a hírt a lap. Kiderül, hogy bár reggelenként még fagy van, ám a Szabadság Tsz gazdái már érzik a tavasz leheletét, így nagy a zsongás-nyüzsgés a gépjavító üzemben és környékén. DE olvasható az is, hogy az apátfalvi szeszfőzde szabad kapacitással rendelkezik, a Csongrád Megyei Vendéglátóipari Vállalat pedig szerződéses üzemeltetésre adná a makói Árpád presszót (Szegedi út 27.), az Otthon italboltot (Szabadság tér 33.), illetve a Sárga csikó italboltot (Április 4. utca 64.)
Árpádot, az Otthont és a Sárga csikót is bérbe akarták adni.
1994.
Kormány Gábor, az Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola I. A. osztályos diákja olvasói levélben foglalja össze mi is történt Makón és térségében a forradalom majd a szabadságharc idején. Kitér arra is, hogyan választották meg Dégi Istvánt bírónak, miután a régi a földesúr érdekeit képviselte.
Március15-én a Kálvin Téri Általános Iskola diákjainak tisztelgése mellett húzták fel a városi zászlót, majd az Kálvin, illetve a Bartók iskola növendékei reggel 9-kor a Petőfi-szobornál emlékeztek meg 1848-ról. Ugyanebben az időben celebrált ünnepi szentmisét Katona Pál a belvárosi római katolikus templomban, s áldotta meg a Szent István egyházi iskola zászlaját, melyre szalagokat a Dabas-Sáriból érkezett cserkészek kötöttek.
Dabas-Sáriból jöttek a cserkészek.
A József Attila múzeumban Somkutas Imre ezredes nyitotta meg a Kik érted haltak, szent világszabadság című kiállítást.
Fél 11-kor a Petőfi-szobornál mondott beszédet Mihály Zoltán országgyűlési képviselő, majd a 400 főnyi érdeklődő előtt Arató László, a Magyar Cserkésszövetség országos elnöke mondott ünnepi beszédet. A városi ünnepség a Kossuth-szobornál kezdődött délben, ahol Balázs Alexandra, a Versmondó Stúdió tagja szavalatát követően Sánta Sándor polgármester emlékezett a múltra, majd elmondta: „Ma, 1994-ben ismét új alkotmányról, új polgárosodásról beszélünk. Beszélünk az Európához való visszatalálásról, ami ha a különböző csatlakozási formákat vesszük számba, eléggé nehéz. Túl sok vért hullattunk a vén kontinensért… 1848-49-ben Magyarországon volt a világ szeme. Ma kevésbé… Ma ez a nép formailag független és szabad, mégis rabja az elmúlt évtizedek adósságainak, rabja a teljes nemzeti összefogás hiányának, a széthúzásnak. Rabja a hamis illúziónak, hogy jobb volt a ketrecben…”
Sánta Sándor polgármester is a Kossuth-szobornál mondott ünnepi beszédet.
Az ünnepi beszéd után 18 politikai párt képviselői koszorúztak, köztük „a Makói Nacionalista Ifjak szervezetének két narancssárga bomberdzsekit, karszalagot, bakancsot és rövid hajat viselő ez alkalommal jámbor képviselője” majd délután ünnepi verseny és koncert következett.
2004.
Az uniós csatlakozás jegyében ünnepeltek országszerte. Makón köszöntőt Buzás Péter polgármester, beszédet Pál Tibor államtitkár mondott. A polgármester kiemelte: 1848 szellemének mai üzenete: hazánk ismét történelmi sorsforduló előtt áll, melynek felvállalása a jövőnk záloga. Pál Tibor államtitkár egy képzeletbeli rádió képzeletbeli riportereként mutatta be, hogyan is szólhatott volna egy korabeli közvetítés az éteren keresztül. Hozzátette: bizonyára élő közvetítésben olvasták volna fel a 12 pontot, illetve izgalmas riportban számoltak volna be az első független felelős kormány megalakulásáról. „Otthon leszünk Európában, ahol béke, szabadság és egyetértés kell, hogy jellemezze létünket” – mondta.
Az ünnep, amikor az államtitkár rádióriporternek képzelte magát.
Az ünnepségen felléptek a József Attila Gimnázium diákjai, a Maros Néptáncegyüttessel közösen. A SZIGNUM-os diákok a Petőfi parki ünnepségről sétáltak át a városi megemlékezésre. A Petőfi-szobornál Marjanucz László történész professzor emlékezett a forradalomra, míg a reggel 8-kor kezdődött szentmisén Nemeshegyi Péter jezsuita professzor prédikált.
A JAG-ban Magyar Nemzeti Bálat szerveztek, mintegy 200 részvevővel, ahol az érkezőket trikolor koktéllal várták, a menük pedig szarvassült és -ragu, roston sült hal és nemzetiszín sütemény várta, Halmágyi Pál megemlékezését követően.
A jötékonysági nemzeti bál fogásai. Nem verték fogukhoz a garast.