Nem segíti a fiatalok elhelyezkedését a támogatási rendszer
A fiatalok foglalkoztatási–munkavállalási lehetőségeit, munkaerő piaci esélyeit vizsgáló „Munka Méltósága” elnevezésű program keretében megfogalmazott jelentés szerint Magyarországon az európai átlagnál valamivel gyorsabban növekszik a fiatal munkanélküliek aránya. Egy 2012-es adat szerint a 15-24 év közötti korosztályban minden száz fiatal közül csaknem 29-nek nem volt munkahelye.
A helyzet megváltoztatását az segítené elő, ha a tanulmányai ideje alatt valamennyi fiatal lehetőséget kapna arra, hogy tapasztalatokat szerezzen a munka világában. Ezért az intézményeknek sokkal jobb kapcsolatot kellene ápolnia a gyakorlati képzést biztosító munkáltatókkal – tartalmazza a jelentés.
Az alapjogi biztos megállapításai szerint főként az alacsonyan képzett fiatalok körében magas a munkanélküliség és hosszú az az idő, amíg az iskola befejezése után állást találnak a fiatalok. Ennek a többi között a piacképtelen képzettség, illetve az alacsony szintű mobilitás az oka. Annak ellenére, hogy a mindezek kiküszöbölésére a kormány számos munkaerő-piaci programot indított a fiatalok számára.
A pályakezdőket alkalmazó munkáltatók ugyan pozitívan értékelik a friss szakmai tudást, ám hátránynak tartják, hogy sokszor hosszú időre lefoglal egy szakképzett dolgozót a szakmai tapasztalat nélküli fiatal munkavállalók betanítása. A lassúbb munkavégzést pedig a pályakezdők után járó adókedvezmény sem ellensúlyozza.
Azok viszont – folytatja – gyorsabban találnak munkát, akik már a tanulmányaik alatt is a képzésüknek megfelelő területen dolgoznak és magas azoknak a száma, akiket a korábbi szakmai gyakorlati helyükön továbbfoglalkoztatnak.
Ugyancsak segíti a munkavállalást az, ha egy fiatal felsőoktatási tanulmányai egy részét külföldön tölti. Ugyanis a külföldi tanulmányokat is folytató diplomások gyorsabban találnak munkát, körükben kisebb a munkanélküliek aránya, és lényegesen magasabb az átlagjövedelmük.
Az ombudsman pozitív tapasztalatként említi, hogy az egyetemek, főiskolák a hallgatók elhelyezkedését segítő karrierirodákat, diákközpontokat működtetnek, együttműködési megállapodásokat kötnek különböző szervezetekkel, vállalatokkal. Negatív tapasztalat viszont, hogy ez a gyakorlat a középiskolákra nem jellemző, annak ellenére, hogy a jogszabályi környezet alkalmas az elméleti és a gyakorlati képzés összhangjának megteremtésére.
Ebben a helyzetben a tanulmányok ideje alatt valamennyi fiatalnak lehetőséget kellene kapnia a tapasztalatszerzésre a munka világában – állapította meg jelentésében az alapvető jogok biztosa.
MTI
