Örökérvényű anyagokkal dolgozik a makói szobrász

Oláh Nóra – Makó

– A tanítás és az alkotás más-más kihívás elé állítja az embert. Hogyan sikerül összehangolni?- kérdeztük a művésztől.

– Pályakezdő koromban heti két napon, reggeltől késő délutánig tanítottam, a hét többi napját pedig teljesen az alkotásnak szentelhettem. Ez szerencsés arány volt. Azóta viszont annyit emelkedett a kötelező óraszám, hogy az idén már hetenként négy napot vesznek igénybe az iskolai teendők. Ráadásul az alkotómunka feltételeit is sok szervezéssel, utánajárással lehet csak megteremteni.

– Mikor sikerül ideális légkört teremteni az alkotáshoz?

– Főleg nyáron, amikor teljes napokat ezzel tudok tölteni. Az alkotás technikai szakaszát hosszabb gondolati folyamat, ráhangolódás előzi meg – amíg az a bizonyos „szikra” kipattan. Ehhez minden más ingert ki kell kapcsolni, az egyéb tennivalókat félretenni. Alkotni nem lehet úgy, hogy „na, most van egy-két üres órám…” Természetesen igyekszem megfelelni a tanév közben adódó megbízatásaimnak, alkotói feladataimnak is.

– Most például milyen aktuális felkéréseknek kell eleget tenni?

– Két mellszobrot készítek jelenleg. Az egyik Szirbik Miklós református lelkészt, Makó első történetíróját ábrázolja. Az 5:4-es arányú kész mű a csipkesori szoborparkban kerül felállításra ez év tavaszán. A másik alkotás a fürdő épületének oldalsó szárnya mellett lesz látható, a város ezzel dr. Batka Istvánnak állít emléket. (Az 1896 -1971 között élt reumatológus főorvos kezdeményezésére nyilvánították gyógyiszappá a Maros iszapját, és ő szorgalmazta a helyi fürdőépítést.)
Más jellegű munka a T-modell 1:32-es léptékű kicsinyített bronzmását ábrázoló Galamb József-díj, amelyet gépészmérnök hallgatók kiváló teljesítményének elismerésére alapított a makói képviselő-testület. A legstílusosabban talán ezzel a formával lehet emléket állítani a helyi születésű Ford-főkonstruktőrnek.

– Milyennek látod a jelenkor művészgenerációjának helyzetét?

– A művészet varázsa valahogy eltűnt a technikai lehetőségek sokaságában. A túl sok vizuális inger elvonja a figyelmet a mélyebb belső látástól, visszafogja a kreativitást. Gyakran szembesülünk azzal is, hogy egyre kevesebben akarnak és tudnak a művészetből megélni. Viszont az is igaz, hogy a fiatalabbaknak ma sokkal több térbeli lehetőség adódik az érvényesülésre, mint nekünk volt pályakezdő korunkban. Megfelelő nyelvtudás birtokában szabadabban utazhatnak tanulás, tapasztalatszerzés céljából, kapcsolatokat építhetnek, külföldi ösztöndíjakhoz, megbízatásokhoz, bemutatkozási lehetőségekhez juthatnak. Ideális esetben pedig hazatérnek, hogy a hazai művésztársadalmat erősítsék, színesítsék.

– Minden művészeti ágnak megvan a maga sajátossága, így a szobrászatnak is. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy erre a műfajra valahogy „jobban hat a gravitáció”.

– Igen, a mi fantáziánkat nemcsak felébreszti a különböző anyagokban rejlő lehetőség, hanem egyben határt is szab neki. A technikákat, alkotói fortélyokat elengedhetetlenül meg kell tanulni, ez türelemre, alázatra int. Ugyanakkor a műhelytitkok alapos ismerete és a szakmai rutin önmagában – művésszé avató szellemi-lelki plusz nélkül – csak tisztes iparos munkát eredményezhet. Mindemellett örökérvényű anyagokkal – bronzzal, kővel, márvánnyal – dolgozhatunk, amely többszörösen is túléli az alkotóját, ez különleges felelősséggel ruház fel minket.

Az alkotó és művei

Kis Jenő Ferenc szobrászművész munkásságát a makóiak elsősorban köztéri alkotásain keresztül ismerik. A város egyik emblematikus műve a Szent István lovas szobor (2000), amelyet Győrfi Lajos alkotótárssal készített. A Csanád vezér tér másik jellegzetes figurája a II. világháború áldozataira emlékeztető, keresztet állító katona (1993). Több műalkotást is készített Pulitzer József sajtócézárról (1987-ben a szülőház helyét jelölő emléktáblát, 1991-ben a magyar Pulitzer-emlékdíjat, 1997-ben bronz mellszobrot a csipkesori szoborpark egyik darabjaként, 2005-ben bronz domborművet a Pulitzer kollégium bejáratához, a mellszobor kicsinyített másával pedig évről évre diákújságírókat jutalmaznak.) A Korona előtt álló Fátyol Misi szobor (2009) ifjú korában ábrázolja az ismert cigányprímást. A művész számos más műve megtalálható köz- és magángyűjteményekben, határon innen és túl. Tevékenységét több díjjal jutalmazták. Alkotói munkája mellett pályakezdő kora óta tanít egykori iskolájában, a szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában.