Adóforintokból gurul a Hagymatikum szekere

Korom András – Makó

A makói Hagymatikum nem csak Makovecz Imre egyik jelentős építészeti alkotása, de masszív anyagi terhet is jelent az idén mintegy 8,3 milliárdos költségvetésből gazdálkodó makói önkormányzatnak.

A makói képviselő-testület legutóbbi ülésén kapott tájékoztatót a Makói Gyógyfürdő Kft. első háromnegyed évi működéséről. Ebből kiderült, hogy a város által erre az esztendőre a helyi adóból  biztosított 176 millió 420 ezer forint önkormányzati támogatásból a cég szeptember 30-ig 105 millió 244 ezer forintot használt fel. Bár nyáron a látogatók száma mintegy 10 százalékkal növekedett, ám még így is elmaradt az elvárttól. Az már kiderült, hogy a makói önkormányzat, mely a turizmus fejlesztéséből vár újabb munkahelyeket és a városba irányuló – egyelőre csak nyomokban létező – turizmus fellendülését, tartósan számol a Hagymatikum támogatásával. Buzás Péter polgármester az augusztusi testületi ülésen kijelentette: örülne, ha jövőre nem 170 csak 130 milliós támogatást kellene nyújtaniuk a fürdőnek.

Egész nyáron csak 9 nap lehetett volna kitenni a „megtelt” táblát.

A működés első félévében – olvasható a tájékoztatóban – a cég likviditási problémái az első negyedév alacsony látogatószámából, valamint a még tavalyról származó közel 40 millió forintos adósság rendezéséből származik. A jelentősen növelte az idei költségeket hogy áprilisban a parkfürdő megnyitásával öt plusz medence üzemeltetését és fenntartását kellett biztosítani. Ezt kompenzálta az egyre költséghatékonyabb gazdálkodás, valamint a látogatók számának júniustól tapasztalt növekedése.

Nyáron egyébként, a hétvégi rendezvényeknek is köszönhetően 10 százalékkal nőtt a fürdővendégek létszáma. A diákigazolvánnyal rendelkezők július 1. augusztus 31. között bármikor bemehettek egy 6500 forintért megváltott bérlettel, ebből 270-et adtak el.
Az erős reklámtevékenység mellett is csak négy olyan nap volt, amikor 2000 vendégük volt, a csúcsnapon 2430-an váltottak belépőt. Nyáron csak 9 olyan napja volt a Hagymatikumnak, melyen 1500-nál és 2000-nél több volt a látogatójuk.

Folyamatosan reklámokkal csábították a vendégeket a Hagymatikum programjaira.

A gyógyulni vágyók száma is gyarapodott, főleg a cég önerejéből létrehozott fürdőorvosi rendelő megnyitása óta. Várhatóan az év végére elérik a 100 ezer kezelést
Az már a korábbi testületi üléseken elhangzott, hogy az önkormányzat, mely a turizmusban látja a város egyik gazdasági lehetőségét, tartósan számít arra, hogy évről-évre jelentős, de fokozatosan csökkenő, ám tartósan 100 millió fölötti összegekkel kell, hogy támogassa a városi tulajdonban lévő Hagymatikumot működtető cégét.

+++

Vészharagokat kongatnak a szakértők

Komoly kockázatokat jelent a gyógyfürdők működtetése. Szakértők szerint a közeljövőben fürdőbezárásokra lehet számítani Magyarországon, sőt egyes, az uniós támogatásokból épült projektek akár egész önkormányzatokat is magukkal ránthatnak.  Egy-egy fürdőberuházás a település fejlődésének motorja is lehet, sőt, hatására beindulhatnak a kapcsolt fejlesztések is – hívta fel a figyelmet (Be)Fürdők – Lehet-e sikeres befektetés egy fürdő vagy egy fürdődesztináció című a közelmúltban tartott előadásában Juhász Szabolcs, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára. A szakember szerint a fenntarthatósághoz 3 fő tényező járul hozzá: a természetes gyógytényező, az emberi erőforrás szintje, szaktudás minősége és a megfelelő infrastruktúra, amely a fürdőszolgáltatást kiegészíti.

A Napi Gazdaság: Ezekre a fürdőkre meg mi szükség volt? című írásában az olvasható, hogy finanszírozási gondokra számít több, fürdővel is rendelkező önkormányzat, az adósságkonszolidáció ellenére ugyanis a komplexumok működtetése komoly ráfordítást igényel. A lap szerint bár az elmúlt másfél évtizedben közel 100 milliárd forintot költöttek fürdőépítésre és -fejlesztésre hazánkban, ám sokszor átgondolatlanul. A kapacitások 40 százaléka kihasználatlan. A több mint háromszáz, 95 százalékban helyhatósági tulajdonban lévő itthoni fürdőnek alig 10 százaléka működik nyereségesen. A legnagyobb finanszírozási gondok azokon a kistelepüléseken merülnek fel, ahol az elmúlt egy-másfél évtizedben gyakran központi, illetve uniós források vagy éppen hitel segítségével épült termál – vagy gyógyfürdő – sokszor a fenntartási és fejlesztési költségekkel nem is számoltak. Példának a mintegy 4 milliárd forintból épült makói Hagymatikum fürdőkomplexumot hozza, mely „a tervek szerint 470 millió forintból gazdálkodik, saját bevételei azonban várhatóan csak 300 millió forint körül alakulnak, a különbözetet a helyhatóságnak kell finanszíroznia”.