Kifizetetlen számlák akadályozzák a makói termál program indítását?

Korom András – Makó
Geoterm Invest Kft. tisztségviselői a gyanú szerint egy közgyűlési jegyzőkönyv meghamisításával szorították ki az alapítókat a makói Materm Kft. ügyvezetéséből. Az egyetemi oktatókból és mérnökökből álló Brunnen Hőtechnika Kft. a makói önkormányzat bevonásával alapította meg Materm Kft-t, miután a cég 2010-ben 444 millió forint uniós támogatást nyert el a geotermikus energia hasznosítására. Egy termálkút felújításával és két visszasajtoló építésével az addiginál jóval olcsóbb távfűtést ígértek a város lakóinak és közintézményeinek.
A valamivel több mint egymilliárd forintos projekthez azonban további tőke is kellett, ezt a Morando Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. biztosította. A 2011 tavaszán aláírt megállapodás szerint a félmilliárdos tőkebefektetésért cserébe a Materm 73 százaléka a Morando érdekeltségébe tartozó Geotermé lett, a Brunnen 98 százalékos részesedése pedig 25 százalékra apadt. Őszre azonban már 98 százalék kellett a Geotermnek, és a kettős ügyvezetésből is csak a kockázatitőke-társaság képviselője maradt tisztségében – írja a HVG.
Mindebből a makóiak csak annyit érzékelte, hogy a tavalyelőtt megindult a próbaüzem, majd meg is állt, s az előző télen, ahogy jelenleg is száz százalékkal földgázzal üzemel a makói, a megye legkisebb, összesen 1598 lakást és helyiséget ellátó, így legdrágább távfűtési rendszere. A beruházás kezdetekor a makóiak arra számítottak, hogy a hálózat a gáznál jelentősen olcsóbb termálvízzel működik majd, akkor a fűtési költségek is jelentősen csökkennek. Csakhogy az eddigi 20 százalékos rezsicsökkentés miatt a hatósági árassá vált szolgáltatásban a lakossági felhasználók számára már nem nagyon számít, hogy földgázzal vagy termálvízzel dolgozik a fűtőmű,, de erősen befolyásolja a fűtési rendszer üzemelési költségeit.
Szabó Gergő, a plusz forrásokat biztosító Morando Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. portfólió igazgatója szerint nem akadályozta a rendőrségi feljelentésbe torkollott elszámolási vita a makói termál programot. Mint mondta: az előbbi rendőrségi ügy, az utóbbi pedig műszaki.
Kurunczi Mihály, a Brunnen Kft. ügyvezetője szerint azonban más a helyzet: – Előbb akadozva, majd egyáltalán nem fizették ki a számlákat, ezért nem adtuk át a munkaterületet.
Ez vezetett oda, hogy miután a Brunnen – mely fővállalkozóként aláírta hogy minden műszaki felelősség az övé, de a Geoterm indoklás nélkül bármikor felmondhatja a szerződést – beígérte a kivitelezés felfüggesztését, a Geoterm élt a felmondás lehetőségével, kigolyózva így a projektből a fővállalkozót. Az addig elvégzett munkáért mintegy 100 millió forinttal adós maradt a kockázatitőke-társaság, és a geotermikus energia hasznosítása sem indult be.
Kurunczi Mihály elmondta: egy évet vártak a számlák ellenértékének kifizetésére, csak ezután tettek rendőrségi feljelentést.- Mi újítottuk fel a termelő kutat, 5 kilométernyi földalatti vezetéket, építettük be a felújított hőközpont valamint a fürdő hőcserélőjét, 70 százalékig elvégeztük a visszasajtoló kutak mélyítését, mi nyertük meg a program 444 milliós uniós támogatását, és találtuk meg a további forrásokhoz a Morando Zrt. Négy év munkánk van benne – sorolta.
Az egyik visszasajtoló kút Gerizdesben. Nem sok látszik a munkából a föld felett.
A Brunnen ügyvezetője szerint ugyan az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez valóban beadhatták a jelenlegi tulajdonosok a makói termál program engedélykérelmét, de annak tartalma hamis lehet, hiszen az általuk elvégzett munkákat nem adták át a Geotermnek, igaz az azóta már végzett rajta átalakításokat – az engedélyük nélkül.
A HVG szerint, ha minden így marad, 100 millió forintot takarít meg Geoterm Invest, s majd élvezheti negyed századon át termálenergia használatából eredő profitot.
Gransperger Gyula, a Geoterm Invest Kft. ügyvezetője szerint sem akadályozta a makói termálprogramot a HVG-ben megszellőztetett elszámolási vita. Szerinte ráadásul a hetilapban írtak nem is teljesen fedik a valóságot
Csak 2 százalékban tulajdonos Makó
Gyakorlatilag nincs beleszólása a makói önkormányzatnak a cégek csatájába, hiszen a város csupán 2 százalékban tulajdonos a cégben. A makói vároházán ezért az ügyet nem is kívánták kommentálni.