Az író, aki a szívéből ír
Rózsa Virág – Makó
A beszélgetés Fehér József írói pályafutásának kibontakozásának felidézésével indult útjára. Kiderült, gyermekkora óta ír. Tanyasi gyerek volt, akinek a szülei gazdálkodtak. Kedves emlékként gondol vissza az akácfavirág édes ízére, amelyet gyermekként eszegetett és első írói szárnypróbálgatásaira szintén ebben az időben. Az általános iskolában a füzet hátuljába írta a verseket. Később a gimnázium iskolaújságában jelentek meg költeményei, végül az újságírói pályát választotta.
– Gárdonyi, Mikszáth, Móricz dolgoztak újságként. Amit a lapokba nem írhattak meg, azt megírták regényben, novellában. Velem például az történt, hogy amikor egy üzemi újságnál dolgoztam, öngyilkos lett egy gépszerelő fiatalember. Meg akartam írni a lapban, de nem engedték. Íróként viszont fel lehetett dolgozni a történetet, így született meg a Könyörtelen szerelem című regényem.
Az ihlet egyéb forrásokból is származhat. Fehér József elmesélte, hogy volt már példa arra, hogy vonaton utazott és az ihlet az ablakon keresztül tekintett vissza rá. Gyönyörű piros pipacsokat pillantott meg és egy ilyen vizuális inger is kiválthat egy-egy verset vagy novellát.
– Annyi szép gondolatot adnak a látottak – foglalta össze röviden költői-írói hitvallását.
Ditrói Zoltán, Fehér József és Korom András a könyvbemutatón.
A Sámánvér című könyvéről elárulta: – A kötet egy utazás, amelyet már akkor elkezdünk, amikor kisgyerekként felhúzzuk magunkat a kiságyhoz, hogy kinézzünk onnan. Körbejárjuk az ágyat és már rajta is vagyunk ezen az úton. Majd jön az óvoda, az iskola, a munkahely. És bizony sok mellékvágánnyal van tele ez az út.
– A kötet 8 novellát és 10 verset tartalmaz. A prózát jól kiegészíti a líra. Egy írói, költői utat mutat be a Sámánvér. Elindulunk a jelenből a múltba, hogy a jelenbe térjünk vissza – mondta.
Az esten számos vers- és novella részletet hallgattak meg a nézők a szerző valamint Ditrói Zoltán előadóművész és sámándobja tolmácsolásában. A legrövidebb ezek közül a Most elindulok című vers, amely a szeretetről és a gyengédségről szól. Fehér József kifejtette: – Majdnem mindennek a szeretetről, a legszentebb érzelemről kellene szólni.
– A sámándob fontos szerepet töltött be. Úgy tartották, hogy összekötötte a mennyet és a földet. Spirituális eszközként használták. A rezdülésével tudtak transzba esni a sámánok – világosította fel a közönséget az eszköz, a hangszer ősi funkciójáról az előadóművész.
Ditrói Zoltán a sámándobbal.
A kötet egyik novellája A huszonkét hold – melyből szintén részlet hangzott el – a társadalmi elvárások kegyetlenségét tárja fel.
– Két fiatal szereti egymást, de mivel a fiúnál 10 gyerekre osztódik a családi vagyon, nem jut neki elég, hogy a lányt elvegye. Nem bírja elfogadnia, hogy nincs elég föld és meg kellene szöktetnie a lányt. Bármelyikünkkel megtörténhetnek bizonyos helyzetek. Persze nem csak a valóságot írom meg. Ha csak azt tenném, akkor tudósítás születne. Igyekszem úgy írni, hogy az olcsó benne érezze magát a történetben. Izguljon a hőseiért és a végén beláthassa azt, hogy az nem tehetett mást. Az ókori görög drámák hatása óhatatlanul megjelenik az írásaimban – árulta el az író.
Arra a kérdésére, hogyan születnek versei, Fehér József elmondta: – Úgy vagyok vele, mint a zeneszerzéssel. Elindul a dallam, majd ugyanúgy jönnek rá a szavak, mint madarak a villanydrótra.
A kötetben női és gyerek hősök sorsát is nyomon követhetjük. A beszélgetés kitért erre a kérdésre is. – Az egyik novella azért gyermekszájából hangzik el, mert úgy hitelesebb a történet. A felnőtt hazudhat, de a gyerek őszinte, csak azt mondja, amit lát. Férfi íróként is szoktunk női szerepbe bújva írni, mert így jobban el tudjuk mondani, hogy mennyire kiszolgáltatottak a nők, akik pedig összetartják a családot. Egy családi összejövetelen fáradhatatlanul dolgoznak, de fáradtan is képesek örülni. Mi férfiak mások vagyunk…
Fehér József költői-írói feladatának tekinti, hogy adjon, megmutasson valamit az olvasóinak. Nem elsősorban önmagából.
– Nem véletlenül születtünk ebbe a világba. Ennek felismerésre szeretném vezetni az olvasókat. Úgy érzem, szívből kell írni, nem azért, hogy díjakat érdemeljen ki az ember – fogalmazta meg írói hitvallását.
További képeink a könyvbemutatóról:
