Amikor majdnem földig lerombolták Makót

Korom András – Makó múltja

Nem egyedül Makó tervezte át a város ezredfordulóig tartó jövőjét, hiszen grandiózus tervek születtek a megye más településeinek gyökeres átalakítására. Hódmezővásárhelyen például azzal az indokkal bontották le a Metripond Mérleggyárral szemközti nagygazda házakat, hogy azok ” már puszta jelenlétükkel is irritálják a munkába siető gyári munkásokat.”

Az Úri utca házai ma.  Panelházakat terveztek a helyükre.

Makón egyébként ebben az esztendőben készült el a Maros Áruház, épület a Bajcsy lakótelep több háza, s emeltek más szocreál, a történelmi városképet tönkre tévő épületeket is.
Május 10-én ült össze az akkor városvezetés élén Forgó István tanácselnökkel, hogy megtárgyalja és elfogadja Makó 1978-től 2000-ig tartó városfejlesztési koncepcióját. A Szegedi Tervező Vállalat mérnökkollektívája – ahogy az a korabeli megyei lapban olvasható – készítették el a terveket.

Az akkor elfogadott elképzelések szerint az ezredfordulóig a tanács lebontatta volna 2000-ig a régebbi építésű lakásállomány több mint 75 százalékát, hogy helyükre új korszerű többszintes lakótömbök és kertes családi házak épüljenek. Ezzel – indokolták – végérvényesen felépül az új Makó, a régi, alapzat nélkül való földszintes, falusi típusú lakóházakból álló „világváros” helyén.
2000-re a tervel szerint az 178-as lakásszámot csak 1070-nel bővítették volna, így csak ennyivel emelkedett volna az akkor 12 ezer 900 lakás száma.

A fejlesztési tervek mámorát az is táplálta, hogy négy évvel korábban, 1974-ben kötötték be azt az első makói magánházba a vezetékes gázt. ’78-ban pedig már 1200 lakást fűtött a helyi – még ma is fejlesztés alatt álló – fűtőmű. A városi szennyvízvezeték hálózat kiépítése is csak 1972-ben kezdődött meg, mindezt a korabeli városvezetők az urbanizmus páratlan dinamikájaként élték meg. Már akkor is mertek nagyot álmodni.

A városvezetők elhatározták, hogy fokozatosan visszafejlesztik a Honvéd városrészt, lakói zömét Gerizdesbe, jobb körülmények közé költöztették volna. A korabeli adatok szerint egyébként a Honvédban, vagy ahogy ezt a részt akkor még kisbécsként nevezte a köznyelv 680 lakásban 8 ezer 800-an éltek. A város úgy tervezte, hogy 2000-ben itt már 500 lakással lesz kevesebb.

Utcarészlet kisbécsből. Csak az írmagját hagyták volna.

Legújabb városrészt is terveztek a 43-as főút, a Rákóczi, Csokonai utcák és a vasúti töltés közé. Ezen a részen 1978-ban 1510 lakásban 3 ezer 800-an éltek. Ezt az ezredfordulóra 380 lakással és 6 ezer 200 lakossal gyarapították volna. A fejlesztés ára csekély lett volna, csak 370 régi építésű ház eldózerolása.

A városvezetők a népesedéspolitikára is nagy hangsúlyt fektettek. Bár a Rákosi korszak jelszava, miszerint: „Asszonynak szülni kötelesség, lánynak dicsőség!” már a múlté volt, ám a makói tanács elhatározta. hogy a város létszámát az 1978-as 30 ezer 100-ról 33 ezer 800-ra emeli. Szerencsére a gyermekvállalás ösztönzésének módszereit és metodikáját nem részletezték, azt meghagyták munkásosztály és a parasztság, valamint a velük együtt élő értelmiség képviselő magánügyének.

Makó lélekszáma az ezredfordulóra 30 ezer alá csökkent, s 2010-ben már csak 24 ezer 29 lakója volt.