Buzás Péter a makói ékszerdoboz hasznáról

Korom András – Makó

– Mágori Józsefné, Makó országgyűlési képviselője szerint a vízmű cég tavaly nem csak az 54 milliós eredményt produkálta, de 76 millió forint+Áfát, azaz körülbelül 85 millió forintot kapott tőle a makói önkormányzat bérleti díjként. Nem tudta, pontosan, hogy mire is fordították ezt az összeget? – kérdeztem Buzás Péter polgármestertől.

– Emlékezzen vissza az országgyűlési képviselő arra az időszakra, amikor helyi képviselőként még büszke volt arra, hogy nagyon jól ismeri a makói költségvetést és politikamentes észrevételei is voltak azzal kapcsolatban. Amikor a legelső költségvetést megtárgyaltuk, javaslatára a helyi vállalkozók 10 millió forintos támogatását be is építettük a város költségvetésébe. Igaz, hogy ennek a végrehajtása aztán befulladt. Nagyon jól tudja, hogy akkor is már 40 millió körüli volt a víziközmű vagyon bérleti díja. A közműhálózat Makó tulajdona. Ennek a bérleti díja a város bevételeit növeli.

– A képviselő asszony véli, hogy ezek a bevételek a makói nyár, az operettfesztivál rendezvényeire, illetve a szökőkutak építésére folytak el…
– Állítólag azt mondta a parlamentben, hogy szavazatokat vásároló rendezvényeken tapsoltuk el ezt az összeget. Legalábbis én ezt hallottam. Pedig nagyon jól tudja, hogy ezeket a pénzeket az általános költségvetés részeként fejlesztésre fordítottuk. Azt is állította, hogy ebből a 85 millióból adtunk másfél milliót az idősek rendezvényeinek támogatására. Pedig nem így volt. Az a helyzet, hogy novemberben még nem tudtuk, milyen lesz a végleges költségvetés, ezért kénytelenek voltunk – óvatosságból – egy pici adót emelni, hogy biztos talpon maradjon a város költségvetése. Két adótételt megemeltünk, mert öt évig nem tettük. Kiszámolta az adócsoport vezetője, hogy az adóemelésből 57 millió forint lett a város többlete. Ezzel szemben csináltunk egy 60 millió forintos járdafelújítási programot. Mi a vízműtől kapott pénzt is mindig fejlesztésre költöttük.

– A városi cégek közül messze a Makó-Térségi Víziközmű Kft. a legeredményesebb, szépen ki is stafírozta magát…
– Az általa fizetett 85 milliós bérleti díjat városfejlesztésre költöttük, nem kártyáztuk, nem lumpoltuk, nem vacsoráztuk el. Ne legyen senkinek rossz szájíze, azért mert a vízmű vállalatnak szép az ügyfélszolgálata. Míg a megyei vízmű része volt, addig egy barakkszerű épületében működött,majd mérhetetlen kedvező áron megvásárolta, s szépen kipofozta a régi DÉGÁZ székházát. Az, hogy egy szolgáltatást és városi vagyont működtetést végző szervezet eredményesen működik, több ember tisztességes hozzáállásának köszönhető. Nem az volt a célunk, hogy megfojtsuk a saját cégünket, mely 67 százalékban Makó, míg 33 százalékban a környékbeli községek tulajdonában áll, s csak ivóvíz és szennyvízszolgáltatással valamint szippantással foglalkozik. Míg a város állapíthatta meg a víz- és szennyvíz árát, addig mindig figyeltem arra, hogy a makói díjak a megyei díjak közül ne legyen a legdrágább, de a legolcsóbb sem, a 3-4. helyen álltunk. Sikerült olyan hatékony gazdálkodást folytatniuk, hogy normális székházuk lett. Nem csak jó minőségű személygépkocsijuk, furgonjuk, de a legmodernebb szippantókocsijaik is vannak. De nem kell arra gondolni, hogy ezeket csak a makói adófizetők pénzéből vették! Gépbeszerzésen 167 millió forintért vásároltunk szaktechnikát, szakautókat a cégnek uniós pályázatból. Célgépeket hazai pályázatokon indulva folyamatosan nyertek és állítottak hadrendbe a községekkel együttműködve.

A Makó-Térségi Viziközmű Kft. utolsó fejlesztése, a Návay téri víztorony 18 milliós felújítása.

– Az Alföldvíz Zrt. vezérigazgatója város ékszerdobozának nevezte a Makó-Térségi Víziközmű Kft-t, mely most beleolvad a bele is olvad a békéscsabai központú szolgáltatásba…
– Ezzel a makói vízmű felszereltségét, és tudását is minősítette…

– A legutóbbi testületi ülésen megkötötték az Alföldvízzel – kényszerből – a szolgáltatási szerződést. Mi lesz most?
– Az új viziközmű törvény – fűnyíró elvének köszönhetően – a hat vagy hét díjat elnyert makói vízművet is bedarálta. Hiába szerettük volna, hogy bázisa legyen egy önálló megyei vízművállalatnak, Szentessel, Mórahalommal, Vásárhellyel, Kistelekkel és a többiekkel. Sajnos magunk maradtunk Szentessel és Mórahalommal. Így nem lett meg minimálisan előírt 150 ezres bekötés szám. Jövő januárban megszűnik a működési engedélyünk, ezért léptünk az Alföldvíz irányába. Így legalább tudtuk, hogy mit választunk. Ha nem kötünk szerződést velük, várhatnánk, hogy az állam majd kijelöl egy kényszerszolgáltatót. Akkor azonban már nem lennénk alkupozícióban, ahogy az Alföldvíznél voltunk. Ennek köszönhetően marad meg a makói üzemmérnökség, s veszik át az összes dolgozóját.

Már nem nekik áll a zászló.

– A makóiakat erősen foglalkoztatja az, hogy hogyan érinti mindez a jelenleg is uniós támogatással zajló szennyvízcsatorna építést?
– A szennyvízberuházást nem érinti az Alföldvízzel kötött szerződés. Az ugyanis ivóvizet és szennyvízkezelést fog szolgáltatni. És egy később megkötendő szerződés alapján üzemelteti majd a szippantást. De nem lesz övé sem a kút, sem az ivóvízvezeték, sem a szennyvízcsatorna. A szennyvízcsatorna a beruházó települések által létrehozott Makó és Térsége Szennyvíz Társulás kezelésében marad. Ha megépül a mű, akkor a társulás megszűnik, s a vagyona a benne lévő települések önkormányzataira száll. Magyarul: a földeáki szennyvízhálózat és műtárgyai a Földeáké lesz. A bekötések döntő részét azonban már az Alföldvízzel kell majd megkötni. Az a legnagyobb bajom, hogy az egyetlen normálisan működő önkormányzati céget verte szét ez a törvény, s ez nekünk ártott, mert holtbiztos, hogy többe fog kerülni majd a víz- és szennyvízdíj, s kevésbé tud majd az önkormányzat ráhatni az Alföldvíz működésére, amely a létrejövő csatornahálózatot üzemeltetésre veszi át a településekről.

– Ez is fizet majd rendszerhasználati díjat?
– A víziközmű törvény azt is szabályozza, hogy ezt díjat az állam magának kéri. Az idén a város 461 millió forinttal kisebb költségvetésből működik mint tavaly, ehhez képeszt jövőre még 85 millióval lesz kevesebb. A vezetékadó 60 milliós terhet jelent a makói víziközmű cégnél, s bevezetett rezsicsökkentést még 35 millió forint bevételkiesést jelent. Ez a kettő együtt csak Makó esetében 10 millió forinttal több, mint az eddig a vízműtől kapott bérleti díj. Azaz amit eddig a város megkapott a cégtől, az ezzel ugrott. Az Alföldvízzel kötött szerződésben szintén van bérleti díj, ez Makó esetében 34 millió körül van, Makó és térségében összesen 50 millió körüli összeg. Az a törvény, mely tőlünk, Makótól elvette a pénzt, az az Alföldvíztől is elveszi, s egyelőre még nem tették vissza ebbe a kalapba a forrást. Gondolom, akkor fogják, ha egy csomó cég bedől. A Makónak járó 34 millió forint bérleti díj éppen kifutja a viziközmű vagyon biztosítását és azokat a kisebb karbantartási munkákat, melyeket nekünk kell megrendelni. Ebből nem marad fejlesztésre – mondta Buzás Péter, Makó polgármestere.