quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 03. 06. csütörtök
  -  Leonóra, Inez
Makó

Fordítsuk a magunk javára a stresszt!

2013. május 10.


Rózsa Virág – Makó
– A sikeres emberek titka a stressz átalakítása az életenergia, kreativitás és fiatalság forrásává – fogalmazta meg a stressz jelentőségét dr. Szűcs Edit, a makói kórház gyermek és felnőtt pszichiátere.

– A stressz kutatásában Selye János nevéhez fűződik az ösztönző, pozitív stressz és a káros stressz fogalmainak megkülönböztetése. A mai ember hajlamos a stressz fogalmát úgy értelmezni, mint az egyén testi és lelki egészségét károsító hatást, pedig fontos szerepet játszik az alkalmazkodásban, a szervezet „tréningben” tartásában. A stressz fogalma sokrétű jelentéssel bír – fejtette ki a főorvosnő.

– A hírekben, beleértve a tudományos és a szakmai sajtót is többnyire azt halljuk, hogy a stressz veszélyes. Az életünkre tör és minimálisra kell csökkenteni, hogy egészségesek és hosszú életűek legyünk, de ez csak egy része a történetnek. Romboló lehet, ha nem készülünk fel rá és nem dolgozzuk fel. Ugyanakkor a megfelelően feldolgozott stressz pozitív erőforrás, ami segítheti a haladásunkat, szinten tudja tartani a teljesítményünket. Példa erre a sport, az üzleti élet, a hadsereg. A stressz a jónak is az egyik lehetséges erőforrása. A versenystressz energiával tölti fel az embert, felébreszti a belső erőtartalékainkat és az önfegyelmünket. Felerősíti a reflexeinket, fizikai képességeinket és a szellemi tevékenységünket.

A stressznek lehet pozitív és negatív hatása is. A káros stressz leggyakrabban olyan lehet, mint például a megromlott családi vagy munkahelyi légkör vagy a megélhetési problémák. A szorongás a legszembeötlőbb tünete. Ha azt észleljük magunkon, hogy képtelenek vagyunk pihenni vagy aludni, ingerlékenyekké válunk, hajlunk a dühkitörésekre, figyelemzavar, fokozott éberség kínoz felfokozott ijedősséggel akkor érdemes orvoshoz fordulni, mert a tartós szorongás depresszióhoz vezethet.

Kiemelten fontos a krónikus, poszttraumás stresszorok és az akut stresszreakciók – beleértve a gyászreakció – felismerése és kezelése, mert komoly betegségeket előzhetünk meg vele. Ha már nincs több tartaléka a szervezetünknek, akár súlyos betegség is kifejlődhet (pl. magas vérnyomás, mentális zavar, tumoros megbetegedés).
A főorvosnő elmondta, hogy a stresszkezelésre jól bevált terápiák léteznek, például az asszertiv kommunikáció vagy a strukturált problémamegoldás módszerének megtanulása is.

A Petőfi park tava is nyugtatóan hat a maga természetességével. (Fotó: Makó Híradó)
 

Néhány tipp a stressz kezelésére

Az asszertív kommunikáció lényege, hogy hatékonyan fejezzük ki magunkat és az álláspontunkat, miközben tiszteletben tartjuk mások jogait és véleményét. A stressz menedzselésében segíthet, főként, ha túl sokat vállalunk magunkra, mert nehezen tudunk nemet mondani és emiatt konfliktusok alakulhatnak ki – ha nem a munkahelyen, akkor a családban.

Néhány tipp az asszertív kommunikációhoz. Hatékony elsajátításához érdemes szakemberhez fordulni.
– Ismerjük ki saját kommunikációs stílusunkat. Szeretünk-e véleményt nyilvánítani vagy inkább csendben elvagyunk? Tudunk-e nemet mondani, amikor már úgy is túl sok feladatunk van?
– Gyakoroljunk nemet mondani. Ha nehezen megy, próbáljunk egy finomított változatot. „Most nem tudok ezzel foglalkozni.” Egyértelműen kell kifejezni magunkat, ne kerteljünk. Ha szükség van a magyarázkodásra, az rövid legyen.
– Próbáljuk el a tipikus szituációkat egy baráttal vagy kollégával.
– Fejlesszük a testbeszédünket. Üljünk egy egyenesen, de egy kissé előredőlve. Rendszeresen tartsunk szemkontaktust, de ne állandóan.
– Normális konfliktus reakció a düh, a frusztráció vagy a sírás, de ezek gátlhatják a konfliktus megoldását. Ha érezzük, hogy jelentkeznek ezek a tünetek, várjunk egy kicsit és nyugodjunk le. Lélegezzünk lassabban, határozott, de nem emelt hangon szólaljunk meg.
– Először egyszerűbb szituációkban gyakoroljuk az asszertivitást, például egy baráttal és értékeljük ki magunkat, mielőtt egy nehéz munkahelyi szituáción alkalmaznánk.