Kolbász helyett Ady verseivel érkezett Makóra

Korom András – Makó
A költő, akit később Móricz Zsigmond, első találkozásuk során szerzett benyomása után csak „Zúzott bajszú idegenként” írt le, akkor még nem volt bajszos, ellenben azért érkezett az újvárosi állomásra, hogy a család döntése alapján itt folytassa tanulmányai, a ma az ő nevét viselő gimnáziumban. Tóth Ferenc makói helytörténész, aki a költő makói korszakát külön kötetben dolgozta fel, úgy tudja, hogy a család távoli rokonai a Szegedi utcán éltek. Attila azonban az utazáskor éppen beteg volt, így rossz hangulatban gyalogolt be a DMKE internátusba. Ott, társai azonnal arra számítottak, hogy a vesszőkosárban kolbász, szalonna és egyéb útravalók rejlenek, ám csalódtak. József Jolán a költő nővére „A város peremén” című kötetben úgy emlékszik vissza, hogy az angol szótár nem érdekelte a kollégiumi társakat, de mivel Attila csak a Mister Nobody, Sherlock Holmes szavakat tudta angolul, ezért rajta ragadt a Miszter becenév.

Legendásan gyorsan tanult, így fél év alatt túlhaladta latinból osztálytársait, majd átiratkozott görögre Galamb Ödön internátus felügyelő támogatásával. Ráadásul kiváló matematikusnak is számított.

– Zseni vagyok, a rólam elnevezett utcában a saját szobrom előtt fogok sétálgatni! – mondta a tinédzserkorra már akkoriban is jellemző „szerénységgel”. Szobra és utcája ugyan Makón is lett, de álma nem valósult meg. Hatodik után kilépet a gimiből, majd a három hónap alatt felkészült a hetedikes és nyolcadikos anyagból, s tett eredményes osztályvizsgát. 1923 júliusában végzett, egy évvel előbb, mint osztálytársai. December 13-án érettségizett.

Csak mi sétálhatunk a költő szobra előtt.

Az akkoriban kulturális pezsgéséről, az újdonság iránt fogékony és azt igénylő makóiakat megismerve nem véletlenül nevezte a várost a Maros-parti Konstantinápolynak, mely nem csak otthonává, de szellemi szülővárosává is vált. Attila, aki 4 polgárit végzett, mielőtt a városba érkezett, az 5. osztályba iratkozott be, emiatt latinból és matematikából külön vizsgát kellett tennie. Nővérének azt írta, hogy rengeteget magolt emiatt. Osztálytársai már emiatt is strébernek tartották, ráadásul viselkedése és öltözete is eltért a többi diákétól.

Kenyeres cimborára is akadt Balogh József személyében, s kedven tanárai közé tartozott a már említett Galamb Ödön mellett osztályfőnöke Eperjesi Kálmán és Tettamanti Béla.

Hatodikban már jeles tanuló volt, s elhatározta, hogy a hetediket és a nyolcadikat összevonva, egy év alatt végzi el. Mivel nem volt elég ideje felkészülni, Pesten próbálkozott a Werbőczy gimnáziumban, ahol Pintér Jenő neves irodalomtudós előtt. Végül sikeresen.

József Attilának sikerült a makói internátusban elérnie, amit csak kevés diáknak, ugyanis kicsapatta magát onnét. Igaz nyomós indokokkal távolították el ugyanis 60 aszpirinnal akart öngyilkosságot elkövetni, Tóth Ferenc szerint szerelmi csalódás miatt: Gebe Márta, az internátus igazgatójának lánya ugyanis nem viszonozta gyengéd érzelmeit. Ezután fél évig Espersit Jánoséknál lakott, s érzékenységére jellemző, hogy egyszer amikor megjegyzést tette kócos frizurájára, felkapta a vizet, azaz berohanta szobájába, petróleummal lelocsolta a fejét, s már kezében volt a gyufa, amikor az Espersit lányok utolérték… Persze Csacába, azaz Espersit Máriába is belehabarodott. Aztán jött a Síp utcában nagyszüleinél lakó Erdei Kató, akinek a kerítésen át dobálta a papírgalacsinokra írt verseit.
És nagy szerelme volt barátja, Saitos Gyula újságíró élettársa, Valéria. Neki írta: „Egy hangvilla két ága vagyunk!”

Espertis János gyűjtötte a kötetre az előfizetőket. A szerző felvételei.

1922-ben makói és szegedi lapok közölték verseit, nem utolsósorban Juhász Gyula révén, akihez Attila egyszerűen begyalogolt Makóról Szegedre, s ugyanazon év őszé jelent meg a Szépség koldusa című első kötete, Espersit János gyűjtött előfizetőket a kiadásra. Előszavában Juhász Gyula azt írta: „Emberek, magyarok, íme a költő, aki elindult magasságba és mélybe, József Attila, szeressétek és fogjátok pártját neki.”