quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 03. 02. vasárnap
  -  Lujza
Makó

Érték-e a makói hagyma? – makói főiskolás ír erről szakdolgozatot

2013. március 22.


Korom András – Makó
A budapesti Edutus Főiskola turizmus és vendéglátás szakán, illetve szállodamenedzsment szakirányon tanul Nagy Tímea, a makói József Attila Gimnázium 2009-ben végzett diákja. Szakdolgozata rendkívül érdekes témát, a helyi élelmiszerláncok helyzetét és a turizmus szerepét vizsgálja.
 – Alapító tagja vagyok a Helyi Élelmiszerláncok Fejlesztése és Innovációja Szakkollégiumnak, melyet az iskolán belül 2011-ben hoztunk létre, dr. Gubán Pál és dr. Vörös Mihály vezetésével. A szakkollégium célja, hogy a tanulókkal megismertessük a helyi termékeket, fontosságukat. Igazából mi vagyunk az a generáció, mely a nálunk fiatalabbakat rá tudja vezetni a helyes táplálkozásra. illetve arra, ami itt Makón is fontos volna, azaz, hogy minél többen vásároljanak helyi élelmiszert. Ez azért nagyon fontos, mert ellepnek bennünket a külföldi márkák, külföldi cégek, s nagyon sokan a boltban csak az árakat, nem az élelmiszerek származási országát nézik. Márpedig aki magyar terméket vásárol, az a magyar termelőket támogatja – vázolta Tímea, miért érdekes számára a helyi élelmiszerláncok helyzete.
A turizmus iránti érdeklődése egybeesik Makó mai városfejlesztési koncepciójával, miszerint a korábbi nagyipar helyett ma már a fürdőre alapozott turizmusfejlesztés lehet a munkahelyeket és bevételt teremtő helyi gazdaságfejlődés motorja.
– Ha Makót szeretnénk turisztikailag fejleszteni, akkor a Hagymatikum mellé szükség van másmilyen termékekre, attrakciókra is. Úgy vélem, hogy a városba látogató vendégek nem csak azért jönnek, hogy itt fürödjenek, hanem mindenre kíváncsiak, ami makói. Ezért fontosak a helyi termékek. A makói piacon járva azonban azt tapasztaltam, nagyon kevés a kifejezetten makói termék. Épp ezért lehetőséget kellene teremteni egy helyi, termelői piac létrehozására, mely azonban legfeljebb havonta egyszer működne – mondta. Tímea szerint már nem lehet Makó hírnevét egyedül csak a vöröshagymára alapozni.

Tímea szerint ma már nem lehet csak a hagymára alapozni Makó hírnevét. A szerző felvételei.

– Sajnos a makói hagyma aranykorának már vége, jelenleg a hanyatló korszakában van. Ki szeretném deríteni, hogy miért, s hogyan lehetne ezt újra fellendíteni. A régióban azonban folyik paprikatermelés is. Hamarosan felveszem a kapcsolatot a helyi Leader-csoporttal, hogy megkapjam a helyi termékek birtokukban lévő listáját.
Tímea szakdolgozatához egy anonim internetes kérdőívet készített, s várja, hogy ezt mindazok kitöltsék, akik segíteni szeretnék őt és a témáját.
– Legalább ötszáz embernek kellene válaszolnia a kérdéseimre ahhoz, hogy azokból érdemi következtetéseket lehessen leszűrni. Arra vagyok leginkább kíváncsi, hogy a helybéliek szerint milyen értéket képvisel a makói hagyma, milyen gyakran látogatnak a piacra, s ott miket vásárolnak, tisztában vannak-e mitől helyi egy áru, de arra is kíváncsi vagyok, kedvelik-e a Hagymafesztivált, s ellátogatnának-e egy helyi termelői piacra.