Széthullóban a Makó FC?
Korom András-Makó
– Melyek voltak lemondása okai? – kérdeztem Ménes Gábort.
– A legfőbb, hogy átszervezik a bajnokságot. Emiatt nem az első ötben kell benne lennie a csapatnak, hogy játszhasson az NB III-as létért. Jelenleg 144 csapat szerepel az NB I., II. és III-ban, most 80-ra csökkentik le a számukat. Az utóbbi kettőben pedig csak 64 csapat szerepelhet. Mi sajnos nem tudunk versenyezni a pesti csapatok költségvetéseivel.
– Miért?
– Sikertelennek bizonyul az M-foci Kft-s TAO pályázatunk. 30 milliót igényeltünk, de csak 1,8 milliót ítéltek meg számunkra. Már ez nehéz helyzetbe hozott bennünket. Mindenki arra számított, hogy azon majd jóval többet nyerünk. Akik közelebb álltak a fővároshoz, azok több pénzt kaptak – úgy látom a sport ismét átpolitizálódott. Mi pedig nem vagyunk se pirosak, se narancssárgák, hát így is jártunk… Számítva a TAO-s pályázat sikerére, a város is úgy látta, hogy csökkenti a támogatásunkat, tavaly első félévben még kaptunk 3,6 millió forintot, azóta azonban egy fillért sem. Hamarosan lesz egy megbeszélés a sportvezetőkkel a városházán, ott majd kiderül, mi lesz a jövő. Az eredményeink sem voltak olyan jók, hogy osztályzót játsszunk, ráadásul a szponzori pénzek is elfogytak.
– Mire fordították volna a megcélzott 30 milliós összeget?
– A lelátó felújítására, illetve a személyi és egyéb kiadásainkat finanszíroztuk volna belőle.
– Önt különféle támadások is érték…
– Egy időben folyamatosan kaptam névtelen támadásokat a csapat honlapján, de ezeket igazságtalannak éreztem. Az egyesületen belül történtek olyan dolgok, melyeknek az egyesületen belül kellett, hogy maradjanak. Senkit sem akartam kellemetlen helyzetbe hozni, ezért tartottam méltatlannak ezeket a támadásokat. Aki eljött az ankétra, azoknak elmondtam mindent. 10 évig vezettem ezt a futballt, mindent megtettem a klubért, hogy életben maradjon, s sikeres legyen. Az idény végén rendben adom majd át az új vezetőségnek. Most úgy kapjuk meg az általunk használt létesítményeket a városról, hogy fizetünk is érte. Egy pályamunkásunk van, de lehetetlen egymagának a három pályát rendbe tartani, ehhez eddig mindig kaptunk segítségül két közmunkást is. Most már nem kapjuk meg őket, hisz a város is kevesebbet alkalmazhat. A pályamunkás mellett van egy szertárosunk is, aki takarítja az öltözőt és mossa a csapatok felszerelését. Van könyvelőnk és jegyárusunk is. A bérük – járulékkal együtt – 5 millió forint. Úgy, hogy a pénztáros csak fél munkaidőben dolgozik. És ehhez jön a csapat utaztatása, nevezési díja, bár abba az MLSZ besegít, valamint a játékosok bére. Az iparűzési adóból felajánlható összeg az idén 6-ról 3 százalékra csökkent, ez számunkra legalább 3-3,5 milliós bevételkiesést jelent, eddig évente ebből 6-7 milliót tudtam összeszedni. Ez hatalmas kiesés, hiszen a város sem adott és a TAO-pályázat sem jött össze. A csapat 1991 óta szerepel az NB III-ban.
– Többen is távoztak a csapatból mi ennek az oka? A pénz?
– Volt, akit elvitt a Mórahalom, volt aki családi okok miatt hagyott itt bennünket: elment a barátnője után. Az egyik játékos iskolát váltott, a másik több játéklehetőségre vágyott, s elvitte a menedzsere. A két vásárhelyi játékosunk pedig azért ment haza, mert nem láttuk értelmét, hogy fizessük az átjárásukat lehetővé tevő benzinpénzt. Őket tudtuk pótolni, s remélem nem lesz a csapat rosszabb, mint volt.
– Hányan jártak ki a meccsekre?
– Ősz óta, hogy rosszabbul szerepelt a csapat, stabil 300-as nézőszámokat produkáltunk, míg régebben 7-800-an is ültek a lelátón, de a Fradi elleni meccsen 1000-ren is kinn voltak. Tavaly tavasszal 500-as volt a nézőszám.
– Mi lesz ezután?
– Most újra kezdhetjük alapozni a csapatot, de én már csak a háttérből fogok ebben segíteni. Szerencsére több mint 350 igazolt utánpótlás játékos közül válogathatunk. Ezért is hiányolom a város segítségét, hiszen ha mást nem az ő nevelésüket segíthetné. Így viszont, úgy tűnik, elengedték a kezünket, ahogy a kézilabdázókét is – mondta Ménesi Gábor, a Makó FC elnöke.
