Önkormányzati adósság átvállalás – Makó nem kommentál

Korom András – Makó

1956 önkormányzat 1300 milliárdos adósságából körülbelül 612 milliárd forintot, azaz a hitelek körülbelül 54 százalékát vállalja át a kormány. Ezt még október 27-én jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök. Az állam 1673, ötezer főnél kevesebb lakosú települést teljes mértékben megszabadít összesen 97 milliárdos tartozásállományától. Az ennél nagyobb települések közül azoknak az adósságát vállalja át nagyobb mértékben, amelyek egy főre jutó helyi-adóból származó bevétele az átlagnál kevesebb. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az önkormányzati adósságok átvállalása sem az uniós módszertan szerinti hiányt, sem az államadósságot nem érinti, mivel az államháztartáson belüli tranzakció.
Makót és a kistérségéhez tartozó önkormányzatokat különböző módon érinti az intézkedési csomag. Annyi már most biztos, hogy a kiszombori, a nagylaki, a csanádpalotai, az apátfalvi, a ferencszállási, a kövegyi, a magyarcsanádi, a maroslelei, az óföldeáki, a királyhegyesi, a pitvarosi, az ambrózfalvi, a földeáki, a klárafalvi, a nagyéri és a csanádalberti önkormányzat is érintett lehet, hiszen valamennyi kistelepülésen jóval kevesebben élnek ötezer főnél. A legnagyobb – 3000 lakosnál népesebb – települések polgármestereit, illetve a makói önkormányzatot is megkérdeztük, hogyan érinti őket a működésüket megkönnyítő intézkedés.
A 6 milliárdos forintnyi költségvetéssel működő makói önkormányzatnak nincs működési hitele, viszont a panelprogram önkormányzati részeként 207 millió 890 ezer forint hitelt vett igénybe. Ráadásul a Hagymatikum építéséhez, valamint az ipari park fejlesztéséhez 20 millió 135 ezer svájci frank, (eredetileg 2,5 milliárd, ám az alpesi valuta drágulása miatt jelen értéken körülbelül 4 milliárd 700 millió forint – a szerk.) értékben bocsátott ki kötvényt – tudtuk meg a városházától. Az önkormányzati hitelekkel kapcsolatos állami tervet, a települést érintő pontos információk hiányában, nem kívánták kommentálni.

A Hagymatikum építéséhez és az ipari park fejlesztéséhez kellett a kötvénykibocsátás. A szerző felvétele

A közel 4000 fős Kiszombor nem érintett az ügyben, ugyanis nincs hitele, tudtuk meg Szegvári Ernőné polgármestertől.
– A 3000 lakosú Csanádpalota 43 millió forint folyószámlahitel felett rendelkezik, ami azt jelenti, hogy szükség esetén ebből a keretből hívhatunk le, illetve 8 millió forintnyi fejlesztési hitelünk van – tudtuk meg Kovács Sándortól. A község polgármestere hozzátette: egyelőre bizonytalan számukra, hogyan gazdálkodhatnak majd a következő esztendőben, hiszen jövőre se hitel felvételét, se hiányt nem lehet majd tervezni. Ezért még nem tudják, hogy milyen konkrét takarékossági lépésekre kényszerülnek.
Nincs hitele a földeáki önkormányzatnak, így azt sem érinti a kormány intézkedése. Mint azt Vass Imre polgármestertől megtudtuk, a 3100 fős község csupán egy 15 millió forint folyószámla hitelkerettel rendelkezik. – Ebből még nem hívtunk le egy fillért sem, eddig a fejlesztésre félretett 14-15 millió forintból használtunk fel működési kiadásokra, lévén az ÖNHIKI-s támogatásokat még nem bírálták el – tette hozzá a kistelepülés első embere.
A körülbelül 3300-as lakosú Apátfalvának sincs működési hitele – árulta el hírportálunknak Varga Péter polgármester. A településnek 20 éves futamidőre kötött, állami kamattámogatású Közkincs hitele van, melyből az idén 1 millió 160 ezer forintot kellett törleszteni. A polgármester azt mondta, e tartozás államosítása épp ekkora, azaz a kamat és tőketörlesztésnek megfelelő összegű könnyebbséget fog jelenteni az 569 millió forintos költségvetéssel gazdálkodó falunak.